EMNP Alapszabály

Alapszabály Erdélyi Magyar Néppárt

Az Erdélyi Magyar Néppárt

Alapszabálya

Bevezetés

A 2003/14-es politikai pártokra vonatkozó törvény előírásai alapján megalakul az Erdélyi

Magyar Néppárt (továbbiakban Néppárt), egy politikai jellemzőkkel bíró közjogi jogi

személy, amelyhez minden olyan szavazati joggal rendelkező magánszemély csatlakozhat,

aki elfogadja a Néppárt célkitűzéseit és megfelel a tagság megszerzéséhez szükséges

feltételeknek.

A törvény előírásai alapján a Néppárt a Politikai pártok regiszterébe való – bírósági végzés által

szavatolt – bejegyzése után kezdi meg tevékenységét.

A Néppárt a Román Alkotmány, az érvényben levő román törvénykezés, jelen Alapszabály,

a saját pártprogramja, valamint a Szervezeti és működési szabályzatának megfelelően végzi

tevékenységét.

A Néppárt meghatározatlan ideig működik.

I. A párt neve és jelképei

1. cikkely

(1) A párt neve Erdélyi Magyar Néppárt – Partidul Popular Maghiar din Transilvania.

(2) A párt rövidített neve EMNP–PPMT. (Magyar rövidítése Néppárt.)

2. cikkely

(1) Az Erdélyi Magyar Néppárt egy közjogi jogi személy. A Néppárt tevékenységét Románia

egész területén végzi, az Alkotmány, a politikai pártokra vonatkozó törvény, jelen Alapszabály,

illetve ennek alapján és ennek alkalmazásáért elfogadott szabályzatok előírásainak

megfelelően. A Néppárt Románia határain kívül is végezhet tevékenységet.

3. cikkely

(1) Az Erdélyi Magyar Néppárt jelképe – szemből nézve – háromnegyed részt zöld, jobb felső

negyedében vörös színű kör közepén nyolcágú fehér csillag.

A Néppárt jelképe megjelenik a párt logóján, zászlóján és egyéb hivatalos szimbólumán,

illetve az Országos Elnökség által engedélyezett grafikai megjelenítéseken. A jelkép fehérfekete

és színes grafikus formában megtalálható a mellékletben. (A melléklet az Alapszabályt

tartalmazó füzet borítójának belső oldalán látható.)

(2)A Néppárt választási jele megfelel a Néppárt jelképének.

(3) A Néppárt központi székhelye Kolozsváron van, a Főtér (Piața Unirii) 14. szám, 20. lakrész

címen.

Erdélyi Magyar Néppárt Alapszabály

II. A Néppárt célja

4. cikkely

(1) Politikai aktivitásában az Néppárt egy jobb-közép párt, amely az egyetemes emberi

szabadságjogok tiszteletben tartását, a keresztény-demokrata tradicionális értékek

megtartását, a nemzeti kisebbségi jogok betartását és bővítését, illetve a jogállam és az

igazságszolgáltatás teljesülését tűzte ki célul. A Néppárt küldetése egy modern, szociális

piacgazdaságon és felelősség, szubszidiaritás, szolidaritás és társadalmi igazságosság elvén

alapuló társadalom létrehozása.

(2) Tevékenységében a Néppárt kizárólag politikai célokat követ. Terjeszti a nemzeti értékeket

és érdekeket, a politikai pluralizmust, hozzájárul a közvélemény alakításához, jelöltjeivel részt

vesz a választásokon és a hatóságok kialakításában, valamint a törvénynek megfelelően

ösztönzi az állampolgárokat a választásokon való részvételre.

5. cikkely

(1) Célkitűzéseinek teljesítése érdekében a Néppárt az állampolgárok az ország és egy

demokratikus, szabad és igazságos társadalom fejlesztésében és modernizációjában

való részvétele, a nemzeti szuverenitás, az állam szabadságának és egységének, területi

integritásának megtartása, a jogállamiság és a demokratikus alkotmányos elvek betartása

érdekében cselekszik.

(2) Jelen Alapszabály és saját politikai programjának megfelelően, a Néppárt biztosítja

a demokratikus elvek támogatását, illetve a jogállamiság konszolidációját és politikai

célkitűzései elérése érdekében cselekszik.

6. cikkely

(1) A párt értékeinek és elveinek részletes leírása és alkalmazása a Néppárt Politikai

keretprogramjában, választási programjaiban, nyilatkozataiban, eseményeiben,

határozataiban és egyéb általa elfogadott politikai és program-dokumentumaiban kerülnek

bemutatásra és magyarázatra.

(2) A Néppárt vezetőtestületeinek kötelessége, hogy biztosítja a Néppárt minden tagja és

szimpatizánsa, illetve minden állampolgár számára, hogy részt vegyen a Néppárt politikai

célkitűzéseinek megvalósítása érdekében hozott szükséges intézkedések meghatározásában

és az elfogadott döntések alkalmazásában, mindezt az Alapszabályban megfogalmazott és

törvényes rendelkezések és a demokratikus elvek tiszteletben tartásával.

(3) A Néppárt vezetőtestületeinek kötelessége az állampolgárokkal való párbeszéd fenntartása

és a Néppárt tagság és szimpatizánsi bázis növelése.

III. A Néppárt tagjai

A. A tagság megszerzése

7. cikkely

(1) A Néppártot olyan személyek alkotják, akik szabadon csatlakoznak a Néppárt

Alapszabályához, Programjához és egyéb dokumentumaihoz, és akik részt szeretnének venni

Alapszabály Erdélyi Magyar Néppárt

ezek terjesztésében és gyakorlati megvalósításában.

(2) A Néppárt tagja lehet minden román vagy Európai Unió országából származó és romániai

lakóhellyel rendelkező állampolgár, aki szavazati joggal rendelkezik, feltéve, hogy:

(a) elfogadja a Néppárt elveit és értékeit, és ezek érvényesítésében cselekvő szerepet vállal;

(b) ismeri és tiszteletben tartja a Néppárt Alapszabályát, Szervezeti és működési

szabályát, politikai keretprogramját és egyéb dokumentumait, valamint az ezek

alapján elfogadott és az alapokmányok rendelkezéseinek alkalmazása érdekében

hozott határozatokat;

a Néppárt célkitűzéseinek eléréséhez hozzájárulhat.

(3) Nem lehet a Néppárt tagja:

(a) akiről megállapították, hogy együttműködött a Securitatéval;

(b) akit végleges bírói határozattal eltiltottak politikai vagy állampolgári jogainak

gyakorlásától;

(d) fizetett politikai funkciót töltött be a Román Kommunista Párt apparátusában.

8. cikkely

A néppárti tagságot a jelentkező írásbeli tagfelvételi kérelem, személyi adatlap valamint

egy nyilatkozat kitöltése alapján nyerheti el, amelyben saját felelősségére kijelenti, hogy a 7.

cikkben leírt tagsági feltételeknek megfelel. A nevezett dokumentumokat a jelentkező, saját

választása szerint lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez vagy munkahelyéhez tartozó helyi

szervezet székhelyén nyújtja be. A tartósan külföldön élő és ott lakhellyel rendelkező román

állampolgárok igény szerint bármely helyi szervezetnek tagjai lehetnek. Helyi szervezet

hiánya esetén a jelentkező az iratokat a legközelebbi helyi szervezethez nyújthatja be.

9. cikkely

(1) Az új tagok egy megőrzésre szánt adatrögzítő lapot kell kitöltsenek és tagsági kártyát

kapnak.

(2) A Néppárt tagjainak névsorát, valamint a tagok személyi adatait országos szinten a Néppárt

központi nyilvántartó hivatala kezeli.

10. cikkely

A Néppártba esetlegesen beolvadó pártok tagjai egyéni csatlakozási kérelem alapján nyerik

el tagságukat.

B. A tagsági viszony megszűnése

11. cikkely

(1) A Néppárt tagság kilépés, törlés vagy kizárással veszíthető el.

(2) A kilépés az írásban benyújtott kérvény alapján és napján lép érvénybe, az adott személy

szabad akaratának megnyilvánulásaként; az írásos kilépést ahhoz a helyi szervezethez kell

benyújtani, amelynek az illető tagja. Összeférhetetlenségen alapuló lemondás esetén, az

összeférhetetlenség megszűnése után a pártba való visszatéréskor a lemondás előtti tagsági

régiség elismertetik.

Erdélyi Magyar Néppárt Alapszabály

(3) A tagság törlése a következő esetekben következik be:

(a) a tagsági díj több mint egy éven keresztüli fizetésének elmulasztása;

(b) más pártba való belépés;

közéleti tisztség elnyerése esetén;

(d) a tag halála;

(e) jogerős bűnügyi ítélet, amelyet Románia vagy bármely más demokratikus állam

területén szándékosan elkövetett bűntény esetén hoztak;

(f ) a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsa az érvényben lévő jogszabályok

alapján megállapította, hogy az illető személy együttműködött a Szekuritatéval;

(g) végleges és visszavonhatatlan bírósági határozat tiltja el politikai és állampolgári

jogainak gyakorlásától.

(4) A tagság elvesztése a (3) bekezdés e-f-g pontokban felsoroltak miatt egyik fellebbviteli

szervnél sem fellebbezhető meg.

(5) A kizárás jelen alapszabályzat rendelkezéseivel összhangban hozható meg.

C. A tagok jogai

12. cikkely

A Néppárt tagjai a következő jogokkal rendelkeznek:

(a) a Néppárt belső fórumain szabadon nyilváníthat véleményt a Néppárt politikai

döntései, vezető testületeinek valamint a Néppártot képviselő, bármely kinevezett

vagy választott vezető tisztségeket betöltő személy tevékenysége kapcsán;

(b) a Néppárton kívüli nyilvánosságban szabadon nyilváníthat véleményt,

amennyiben kijelentései nem mondanak ellent a Néppárt politikai értékeinek,

elveinek, Programjának és az Alapszabályának, valamint a Néppárt vezető testületei

által hozott döntéseknek.

és a Néppártot közintézményekben képviselő személyek tevékenységéről, valamint

minden más fontos, és releváns információról, amely a Néppárt birtokába kerül;

(d) választhat és választható a Néppárt vezető tisztségeibe, vagy Néppárton kívüli

tisztségekbe, melyeket választások útján vagy a Néppárt politikai segítségével

történő kinevezések útján szerezhető meg a jogszabályoknak megfelelően, a

versenyképesség és a szakszerűség, valamint jelen szabályzat előírásai alapján; A

választhatóság szükséges feltétele a tagsági díj, valamint az illetékes testületek által

meghatározott hozzájárulások hátralék nélkül kifizetése;

(e) részt vehet a Néppárt által szervezett képzési programokon;

(f) védheti magát a Néppárt belső fórumain, az Alapszabály és a Néppárt

szabályzatainak megfelelően;

(g) a Néppárt védelmében részesül, igazságtalan és megalapozatlan vádak esetében;

(h) saját politikai kezdeményezésekkel élhet a Néppárton belül;

(i) meghatározott feltételek mellett felfüggesztheti tagságát;

(j) azonnali hatállyal kiléphet a Néppártból.

Alapszabály Erdélyi Magyar Néppárt

D. A tagok kötelességei

13. cikkely

A Néppárt tagjának kötelessége, hogy:

(a) tiszteletbe tartja az ország Alkotmányát és törvényeit, a Néppárt Alapszabályát,

szabályait és határozatait;

(b) támogatja és megvédi a Néppárt politikai döntéseit, amelyeket a keretprogram,

a választási programok, kormányzati részvétel esetében a kormányprogram,

továbbá a Néppárt illetékes testületei által elfogadott nyilatkozatok, kiáltványok,

határozatok és egyéb dokumentumok tartalmaznak;

hozott döntéseket és határozatokat;

(d) lehetőségei szerint aktívan részt vegyen a Néppárt minden tevékenységében;

(e) a Néppárt rendelkezésére bocsájtja szakmai és/vagy más jellegű ismereteit,

megosztja a birtokában lévő, a Néppárt politikai tevékenységét segítő információkat;

(f ) a Néppárt politikai támogatásával elnyert bármilyen tisztségben törekszik a

Néppárt programja és közpolitikái gyakorlatba ültetésére;

(g) kifizeti a Néppárt illetékes testületei által megállapított tagsági díjat, valamint az

egyéb tisztségviselői hozzájárulást;

(h) nem vegyen részt olyan tevékenységekben, amelyek a Néppárt érdekeivel

ellentétben állnak, és nem nyilvánul meg a Néppárt döntéseivel ellentétesen;

(i) tiszteletben tartja a Néppárt Alapszabálya és egyéb szabályzataiban feltüntetett

kötelezettségeket;

(j) feddhetetlen közéleti magatartást tanúsít; fenntartja és támogatja a párbeszédet

lakókörnyezete és tevékenységi környezete közösségeivel;

(k) támogatja a Néppárt illetékes testületei által megnevezett jelölteket közösségi –

választott vagy kinevezett – tisztség elnyerésében.

E. Fegyelmi szankciók és alkalmazandó eljárások

14. cikkely

(1) A Néppárt azon tagjai ellen, akik nem tartják tiszteletben az ország törvényeit, az Alapszabályt,

a politikai keretprogramot, szabályzatokat vagy a Néppárt egyéb dokumentumait, valamint

azon tagok esetében, akik politikai inaktivitással, negatív viselkedéssel, nyilatkozatokkal vagy

tevékenységekkel a Néppártnak kárt okoznak, az ügy súlyosságától függően, a következő

szankciók alkalmazhatók:

(a) figyelmeztetés;

(b) megrovás;

meghatározott időre;

(d) a tagság felfüggesztése – előzetes letartóztatás esetében a ezt a törvény szerint

alkalmazzák;

(e) a Néppárt struktúráiban betöltött tisztségből való leváltás;

(f) visszahívás vagy a politikai támogatás megvonása a Néppárt segítségével elnyert

tisztségekből;

Erdélyi Magyar Néppárt Alapszabály

(g) kizárás.

(2) Egy tag kizárását a Néppárt illetékes testületei dönthetik el kizárólag az alábbi esetekben:

(a) súlyosan és többször megszegte az Alapszabály előírásait, ezáltal megsértve a

Néppárt politikai keretprogramjában meghatározott értékeket és elveket;

(b) megszegte a Néppárt vezető testületeinek döntéseit, és ezzel jelentős kárt

okozott fontos politikai célok elérésében.

15. cikkely

(1) Azon tagok elleni szankciókról, akik nem töltenek be a Néppárton belül vagy azon kívül

választott vagy kinevezett tisztségeket, a helyi szervezet elnöksége dönt az elnökségi tagok

többségi szavazatával.

(2) Azon tagok elleni szankciókról, akik helyi szinten töltenek be a Néppárton belül vagy azon

kívül választott vagy kinevezett tisztségeket, a megyei szervezet elnöksége dönt az elnökségi

tagok többségi szavazatával.

(3) A szankcióról szóló határozatot annak meghozatalától számított legtöbb 5 munkanapon

belül írásban közlik az érintettel.

16. cikkely

(1) Azon tagok elleni szankciókról, akik megyei szinten töltenek be a Néppárton belül vagy

azon kívül, választott vagy kinevezett tisztségeket, az Országos Elnökség dönt az elnökségi

tagok többségi szavazatával.

(2) A szankcióról szóló határozatot annak meghozatalától számított legtöbb 5 munkanapon

belül írásban közlik az érintettel.

17. cikkely

A 15. és 16. cikkekben leszögezett szankcionált tagok fellebbezési hatósága az Országos

Szabályzatfelügyelő és Etikai Bizottság (OSZEB), amely a fellebbezés kézhez vételétől

számított legtöbb 10 napon belül hoz döntést, határozatát legtöbb 30 napon belül köteles az

érintettekkel közölni.

18. cikkely

(1) Azon Néppárti tagok elleni szankciókról, akik országos szinten töltenek be tisztségeket, az

Országos Elnökség dönt az elnökségi tagok többségi szavazatával, a határozatot legtöbb 5

munkanapon belül kell a írásban közölni az érintettel.

(2) Az országos tisztséget betöltők szankcionálása ellen a fellebbezési hatóság az OSZEB,

amely a határozat kézhez vételétől számított legtöbb 10 napon belül köteles döntést hozni,

és azt az adott egyénnel írásban közölni, a bejelentéstől számított legtöbb 30 napon belül. Az

OSZEB döntése végleges.

19. cikkely

Az Országos Elnökség valamely tagjának szankcionálásáról az Országos Elnökség dönt az

elnökségi tagok többségi szavazatával. Az Országos Elnökség valamely tagjának felmentése

vagy kizárása esetén, 60 napon belül össze kell hívni az Országos Küldöttgyűlés rendkívüli

ülését.

Alapszabály Erdélyi Magyar Néppárt

IV. A Néppárt szimpatizánsai

20. cikkely

A Néppárt szimpatizánsai azok a személyek, akik elfogadják a párt programját és célkitűzéseit,

de nem nyújtanak be tagfelvételi kérelmet.

V. A Néppárt szervezeti felépítése és működési elvei

A. Általános felépítés

21. cikkely

A Néppárt az ország érvényes területi-közigazgatási rendszere szerint szerveződik.

22. cikkely

A Néppárt belső felépítésében a következő szervezési szintek léteznek:

(a) helyi szint: községek, városok, megyei jogú városok

(b) területi szint: megyék, valamint Bukarest;

23. cikkely

(1) A szintek között alá-fölé rendeltségi viszonyok vannak, minden szint autonómiát élvez az

Alapszabály és szabályzatok által rögzített illetékességi területeken belül.

(2) Az autonómia elvét a különböző szintek közötti párbeszéd és koordináció elvei egészítik ki.

24. cikkely

(1) Minden szint esetében létezik legalább egy vezető és koordináló szerv, amely félévente

legalább egyszer összeül, és egy állandó vezető és végrehajtó szerv (elnökség), amely

négyhavonta legalább egyszer összeül.

(2) A területi szervezetek tevékenységének megszervezését, lebonyolításának és vezetésének

módozatait a Néppárt szervezési és működési szabályzata határozza meg.

B. Működési elvek

25. cikkely

A párt működése az alábbi általános elvekre alapul:

(a) lelkiismereti- és szólásszabadság a Néppárt szervezetén belül, valamint azon

kívül is, amennyiben az adott megnyilvánulások nem ütköznek a Néppárt vezető

testületei által hozott döntésekkel;

(b) belső demokrácia – minden döntést és határozatot a szabadon kinyilvánított

szavazatok alapján hoznak meg; a személyekre vonatkozó határozatokat és

döntéseket minden szinten titkos szavazással hozzák meg;

(d) a Néppárt egysége;

Erdélyi Magyar Néppárt Alapszabály

(e) a tagok fegyelmezettsége, felelősségérzete és határozottsága az Alapszabály,

szabályzatok. a politikai keretprogram és a vezető testületek egyéb döntési

tiszteletben tartásában és alkalmazásában;

(f ) integritás és átláthatóság a tagság toborzása, kiválasztása és támogatása során,

valamint a döntéshozó folyamatokban;

(g) a szabad véleményalkotás és vita lehetőségének biztosítása a döntéshozatalban,

szervezett keretek között;

(h) bármely tag legtöbb két választott tisztséget tölthet be a Néppárt vezető

testületeiben, különböző szinteken.

VII. Területi szervezetek

A. A helyi szervezet

26. cikkely

(1) A községekben, városokban, megyei jogú városokban és Bukarest kerületeiben egy területi

szervezet hozható létre, amelyet az adott közigazgatási-területi egységben lévő párttagok

alkotnak. A helyi szervezet létrehozásához legkevesebb 7 tag szükséges.

(2) A helyi szervezetet a Helyi Szervezet Elnöksége vezeti, amely a szervezet politikai

döntéshozó szerve. A Helyi Szervezet Elnökségének összetétele: elnök, alelnök és legalább 3

tag, a páratlan számú tagok szabályát követve, és négyhavonta ül össze.

(3) A Helyi Elnökség elnöke a helyi szervezet jog szerinti elnöke, és ő képviseli a helyi

szervezetet harmadik féllel való kapcsolatokban.

(4) A helyi szervezetek hatáskörét, valamint tevékenységei megszervezésének,

lebonyolításának és vezetésének konkrét módozatait a belső szabályzat tartalmazza.

(5) Az őket megillető hatáskörök teljesítéséről az elnökség dönt.

(6) A helyi szervezet jogilag megszűntnek tekinthető, ha tagjainak létszáma 7 alá csökken,

vagy a megyei szervezet elnöksége megállapítja, hogy egy fél év alatt a helyi szervezet

semmilyen tevékenységet nem fejtett ki.

(7) A helyi szervezet az OSZEB határozata alapján is megszüntethető. Az OSZEB abban az

esetben hozhat döntést, amennyiben a helyi szervezet nem tartja tiszteletben az ország

törvényeit, vagy súlyosan és több alkalommal megszegte a Néppárt Alapszabályát és belső

szabályzatait, vagy tevékenységével súlyosan sérti a Néppárt érdekeit, vagy súlyos kárt okoz

a Néppárt hírnevének.

B. A megyei szervezet

27. cikkely

(1) Megyei szinten egy megyei szervezet hozható létre, amely az adott megye területén lévő

helyi szervezetekből alakul.

(2) A megyei szervezetet a Megyei Elnökség vezeti, amely a megyei szervezet végrehajtó

döntési szerve. A megyei szervezet összetétele: elnök, alelnök és legalább 3 tag, a páratlan

számú tagok szabályát követve, és legalább négyhavonta összeül, vagy valahányszor

szükséges.

Alapszabály Erdélyi Magyar Néppárt

(3) A Megyei Elnökség elnöke a helyi szervezet jog szerinti elnöke, és ő képviseli a helyi

szervezetet harmadik féllel való kapcsolatokban.

(4) A megyei szervezetek szintjén létrejön és működik a Megyei Választmány, amely Megyei

Elnökségből, a helyi szervezetek elnökeiből, valamint a belső szabályzat értelmében, a helyi

szervezetek által megválasztott tagokból áll.

(5) A Megyei Választmány félévente legalább egyszer összeül, vagy valahányszor szükséges az

elnök, a Megyei Elnökség vagy a tagok egy harmadának kérésére.

(6) A megyei szervezet hatáskörét, valamint tevékenységei megszervezésének,

lebonyolításának és vezetésének konkrét módozatait a Néppárt Szervezeti és működési

szabályzata tartalmazza.

(7) Az őket megillető hatáskörök és feladatok teljesítése érdekében a Megyei Választmány és

a Megyei Elnökség határozatokat hozhat.

(8) A megyei szervezet az OSZEB határozata alapján szüntethető meg. Az OSZEB abban az

esetben hozhat döntést, amennyiben a megyei szervezet nem tartja tiszteletben az ország

törvényeit, vagy súlyosan és több alkalommal megszegi az Alapszabályt és/vagy a Néppárt

belső szabályzatait, vagy súlyosan sérti a Néppárt érdekeit, vagy súlyos kárt okoz a Néppárt

hírnevének.

C. A megyei szervezet elnöke (a megyei elnök)

28. cikkely

A megyei elnök hatásköre:

(a) összehívja a megyei választmányt, gondoskodva ennek előkészítéséről és

lebonyolításáról;

(b) szervezi és vezeti a megyei elnökség munkáját;

(d) javasolhatja a tagok szankcionálását;

(e) lépéseket kezdeményezhet azokban az esetekben, amelyek az Alapszabály és a

belső rendszabályzat szerint a megyei szervezet hatáskörébe esnek;

(f) alapszabályi és etikai problémák esetében a Néppárt illetékes testületeihez

fordulhat;

(g) dönthet minden olyan esetben, amely az Alapszabály és a Néppárt Szervezeti és

Működési Szabályzata alapján hatáskörébe tartozik;

D. Alárendeltségi viszonyok

29. cikkely

(1) A helyi szervezetek a megyei szervezeteknek vannak alárendelve.

(2) A megyei szervezetek az Országos Választmánynak, ennek ülései között pedig az Országos

Elnökségnek vannak alárendelve.

(3) A Néppárt területi szervezeteinek testületei a tagság többségének jelenlétében dönthetnek.

(4) A területi szervezetek döntéseiket a jelenlevő tagok többségi szavazatával hozzák,

amennyiben az Alapszabály nem rendelkezik másképpen.

Erdélyi Magyar Néppárt Alapszabály

VIII. A Néppárt tagozatai és egyéb szervezetei

30. cikkely

A Néppárt a területi elv mellett egyéb szempontok szerint is létrehozhat tagozatokat, vagy

egyéb szervezeteket, amelyek a Néppárt tagjait és szimpatizánsait gyűjtik össze adott

kritériumok alapján.

31. cikkely

(1) A tagozatok és egyéb szerveztek a Néppárt bizonyos programjainak és tevékenységeinek

megvalósítása és népszerűsítése céljából jönnek létre, amelyek a célzott társadalmi

kategóriákra jellemzőek, és amelyeket a Néppárt illetékes területi testületeivel együttműködve

valósítanak meg.

(2) A tagozatok és egyéb szerveztek tevékenységei alkalmazkodnak a Néppárt politikai

keretprogramjában meghatározott politikai irányvonalakhoz, valamint ahhoz az európai

politikához, amelyet az illetékes nemzetközi szervezetek támogatnak.

32. cikkely

(1) A tagozatok és egyéb szerveztek létrehozását az Országos Elnökség javaslatára az Országos

Választmány hagyja jóvá, saját működési szabályzat alapján működnek, amelyet az Országos

Elnökség javaslatára az Országos Választmány hagy jóvá.

(2) A szabályzatok előírásai nem tartalmazhatnak a jelen Alapszabállyal ellentétes előírásokat.

(3) A jóváhagyott szabályzatoknak megfelelően, a tagozatok és egyéb szerveztek minden

szinten saját vezetőséget választhatnak, amelyek alá vannak rendelve az adott szint elnökségének.

(4) A tagozatok és egyéb szerveztek által kidolgozott programokat és dokumentumokat az

Országos Elnökség javaslatára az Országos Választmány hagyja jóvá.

A. A Néppárt Ifjúsági és Diákszervezete

33. cikkely

(1) Az Ifjúsági és Diákszervezet tagjai a párt azon tagjait és szimpatizánsait tartalmazza, akik

nem töltötték be a 35 évet. A szervezet célja az ifjúság specifikus problémáinak megvitatása

és elemzése, célirányos programok és stratégiák kidolgozása érdekében.

(2) A Néppárt vezető testületei kötelesek a fiatalok felkészítésében és megfelelő szintre való

előléptetésében részt vállalni, politikai készségeik és tulajdonságaik függvényében

B. Szaktestületek

34. cikkely

(1) A szaktestületek olyan szervek, ahol megvitatják, elemezik és döntést hoznak a Néppárt

alapvető stratégiáiról és politikáiról.

(2) A szaktestületek amennyiben szükségesek helyi és/vagy megyei, valamint országos

szinten alakulnak.

(3) A szaktestületeket a Néppárt tagjai és szimpatizánsai által lefedett területek szakemberei,

illetve a Párton kívüli szakemberek alkotják.

(4) A szaktestületek tevékenységéről, valamint belső választási módozatáról saját szabályzata

rendelkezik, amelyet az Országos Elnökség javaslatára az Országos Választmány hagy jóvá.

Alapszabály Erdélyi Magyar Néppárt

C. Országos Stratégiai Bizottság

35. cikkely

(1) A Néppárt Országos Stratégiai Bizottsága (OSB) a szaktestületek elnökeiből áll, illetve más,

az Országos Elnökség által kinevezett szakértőkből.

(2) Az OSB célja a Néppárt politikáját érintő elemzések, értékelések, programok és stratégiák

a párt vezetősége számára való elkészítése.

IX. Az Országos Küldöttgyűlés (OKGY)

A. Általános hatáskörök

36. cikkely

(1) Az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően az Országos Küldöttgyűlés a Néppárt

legfelső vezető és döntéshozó testülete.

(2) Az Országos Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik Néppárt általános politikai

irányvonalának meghatározása, a Néppárt országos vezetőinek Alapszabály szerinti

megválasztása, és az Alapszabály és a politikai keretprogram elfogadása és módosítása.

(3) A Országos Küldöttgyűlés programokat és jelentéseket vitat meg, továbbá döntést hoz

minden olyan kérdésben, amelyet a hatáskörébe von.

B. Összehívás és küldöttek

37. cikkely

(1) A Országos Küldöttgyűlés ülésére kétévente kerül sor az Országos Elnökség összehívása alapján.

(2) A ülés előtt legkevesebb 60 nappal az Országos Elnökség meghatározza:

(a) az ülés helyét és időpontját;

(b) az ülés időtartamát;

(3) A Országos Küldöttgyűlés munkálataiban a jog szerinti küldöttek, illetve a megyei

szervezetek választott küldöttei vesznek részt. A választott küldöttek számának nagyobbnak

kell lennie a jog szerinti küldöttek számánál. Az Országos Küldöttgyűlés a küldöttek

többségének jelenlétében határozatképes.

38. cikkely

Jog szerinti küldöttek:

(a) az Országos Elnökség tagjai,

(b) a megyei szervezetek elnökei.

39. cikkely

A választott küldötteket a Megyei Küldöttgyűléseken választják az Országos Elnökség által

meghatározott képviseleti szabály alapján.

Erdélyi Magyar Néppárt Alapszabály

C. Választások

40. cikkely

Az Országos Küldöttgyűlés a küldöttek többségének jelenlétében határozatképes.

41. cikkely

Az Országos Küldöttgyűlés a jelen lévő küldöttek titkos szavazatainak többsége alapján

választja meg:

(a) a Néppárt elnökét;

(b) a Néppárt alelnökeit;

(d) az Országos Ellenőrző Bizottság tagjait.

D. Rendkívüli Országos Küldöttgyűlés

42. cikkely

(1) Különleges helyzetekben össze lehet hívni az Országos Küldöttgyűlés rendkívüli ülését.

(2) A rendkívüli ülést az Országos Elnökség határozata alapján hívják össze, az alábbiak

kérésére:

(a) a Néppárt elnöke,

(b) az Országos Elnökség tagjainak többsége,

(3) A rendkívüli Országos Küldöttgyűlés összehívásakor nem szükséges az OKGY

megszervezésére vonatkozó határidők tiszteletben tartása. A rendkívüli ülés összehívásával

és lebonyolításával kapcsolatos tartalmi és szervezési szempontokat az Országos Elnökség

azon ülésén határozzák meg, amely eldönti a gyűlés összehívását.

X. Az Országos Választmány

43. cikkely

(1) Az Országos Választmány az Országos Küldöttgyűlés ülései közötti időszakban látja el a

Néppárt vezető és politikai döntéshozó szerepét.

(2) Az Országos Választmány szükség szerint, de legalább félévente ülésezik.

(3) Az Országos Választmány az Országos Elnökség tagjaiból, a megyei szervezetek elnökeiből,

a Néppárt szakmai testületeinek elnökeiből, szakmai és rétegszervezeteinek küldötteiből,

Országos Stratégiai Bizottság tagjaiból, az Ifjúsági és Diákszervezet küldötteiből, valamint

szükség szerint, az egyéb szempontok szerint létrehozott tagozatok elnökeiből áll.

(4) Az Országos Választmány a tagok többségének jelenlétében határozatképes, egyszerű és

minősített határozatokat hozhat.

(5) Az Országos választmány hatáskörét, valamint szervezési és működési felépítését és

tevékenységét a Néppárt Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

Alapszabály Erdélyi Magyar Néppárt

XI. Országos Elnökség

44. cikkely

(10) Az Országos Elnökség a Néppárt operatív döntéshozó és végrehajtó szerve, melynek

tagjai:

(a) a Néppárt országos elnöke;

(b) a Néppárt országos alelnökei.

(2) Az Országos Elnökség legalább 5 tagból áll.

45. cikkely

Az Országos Elnökség az alábbi hatáskörökkel rendelkezik:

(a) az OSB javaslatára ellenőrzi és jóváhagyja – az ország gazdasági-társadalmi

és politikai helyzetének fejlődése, valamint a nemzetközi helyzet függvényében

hozott – a Programban végzett átalakításokat és aktualizálásokat és az Országos

Választmány vagy, esetenként, az Országos Küldöttgyűlés elé terjeszti;

(b) jóváhagyja az országos szintű választási politikára irányuló javaslatokat, az önkormányzati,

a parlamenti, az európai parlamenti és az államelnöki választások alkalmával;

(d) jóváhagyja a hatásköréhez tartozó szabályzatokat;

(e) dönt a hatáskörébe tartozó esetleges szankciókról, valamint javaslatot tesz az

Országos Küldöttgyűlés által választott, vezető tisztségeket betöltő személyek

esetleges szankcionálásáról;

(f ) rendes vagy rendkívüli ülésre hívja össze az Országos Küldöttgyűlést;

(g) javasolja az Országos Választmány összetételének módosítását azon politikai

szervezetek képviselőinek bevonásával, akikkel a Néppárt együttműködési, társulási

és vagy fúziós egyezséget ír alá;

(h) javasolja az Országos Választmánynak a politikai és/vagy választási szövetségek

jóváhagyását vagy érvénytelenítését;

XII. A Néppárt Országos Elnöke

46. cikkely

(1) Az Elnök képviseli a Néppártot a hatóságokkal és egyéb politikai vagy közéleti féllel való

kapcsolatokban.

(2) Az Elnököt az Országos Küldöttgyűlés választja meg, titkos szavazás útján. Megbízatása 2

évig érvényes.

(3) Az Elnök mandátumának megszűnése esetén 60 napon belül új elnököt kell választani.

(4) Saját és az Országos Elnökség tevékenységéről, annak nevében az Országos Küldöttgyűlés

előtt számol be.

47 cikkely

Az Elnök megbízatása megszűnik, ha:

(a) lemond;

(b) az Országos Küldöttgyűlés többségi titkos szavazattal visszavonja tisztségéből;

Erdélyi Magyar Néppárt Alapszabály

(d) elhunyt.

48. cikkely

(1) A Néppárt elnöki tisztségébe a megyei szervezetek javasolhatnak jelölteket.

(2) A jelöltnek kötelező módon politikai programot kell bemutatnia az Országos Küldöttgyűlés

előtt.

49. cikkely

Az Elnök hatásköre:

(a) kidolgozza és jóváhagyás végett bemutatja az Országos Elnökségnek a Néppárt

Szervezési és működési szabályzatát;

(b) országos szinten szervezi, irányítja és összehangolja a párt tevékenységét,

biztosítja és felügyeli a Néppárt központi hivatalának működését, és a központi

adminisztráció anyagi forrásainak kezelését;

(d) felügyeli és összhangba hozza a megyei szervezetek tevékenységeit;

(e) felügyeli és összhangba hozza a szaktestületek tevékenységeit;

(f) bemutatja az önkormányzati, a parlamenti, az európai parlamenti és az

államelnöki választások jelöltjeit;

(g) szükség esetén javaslatot tesz a Néppárt országos döntéshozó testületeinek a

Néppárt újraszervezésére.

XIII. Országos bizottságok

A. Országos Szabályzatfelügyelő és Etikai Bizottság (OSZEB)

50. cikkely

(1) Az OSZEB a Néppárt választott bírósága, amely garantálja, hogy a Néppárt tagjai és

szervei tiszteletben tartják és alkalmazzák az Alapszabály előírásait, valamint az annak alapján

elfogadott szabályokat.

(2) Az OSZEB biztosítja a Néppárt minden tagjának Alapszabály szerinti jogait, és megoldja a

Párton belül felmerülő vitás ügyeket.

(3) Az OSZEB egy elnökből és legalább két választott tagból áll, akiket az OKGY 2 évre választ

meg, titkos szavazattal.

(4) Az OSZEB tagjai nem tölthetnek be a Párton belül más országos tisztséget, az Országos

Választmányi tagság kivételével.

(5) Az OBESZ eljárást indíthat bejelentés vagy saját kezdeményezés alapján a tagok, helyi

vagy megyei szervezetek kötelezettségeinek megszegése, az ország törvényei, a Néppárt

Keretprogramja, Alapszabálya vagy politikájának megsértése esetén.

(6) Az OBESZ 30 napon belül kell megoldást javasoljon az adott bejelentésre, szükség esetén

szankcionálva a Néppárt érintett tagjait.

(7) Az OBESZ által hozott döntések esetén a közléstől számított 30 napon belül az Országos

Küldöttgyűléshez lehet óvást benyújtani, amely legközelebbi ülésén a jelenlevő tagok

Alapszabály Erdélyi Magyar Néppárt

többségi szavazata alapján hoz döntést a kérdésben. Az OKGY döntése végleges.

(8) Az OBESZ első ülésén fogadja el saját működési szabályzatát, amelyet az Országos

Választmány hagyja jóvá.

B. Országos Számvizsgáló Bizottság

51. cikkely

(1) Az Országos Számvizsgáló Bizottság (OSZB) a Néppárt belső mind előzetes, mind pedig

utólagos gazdasági-pénzügyi ellenőrző szerve.

(2) Az OSZB a hatályban levő törvények, az Alapszabály előírásai és a Bizottság szabályzata

alapján ellenőrzi a párt pénzügyi bevételeinek formáját és származását, a költségek

időszerűségét és pontosságát, a párt tulajdonának létrehozásának és fenntartásának módját,

illetve minden más a Néppárt által végzett jelenlegi és a választási kampányhoz kapcsolódó

gazdasági és pénzügyi tevékenységet.

52. cikkely

(1) Az OSZB elnökből és legalább 2 az Országos Küldöttgyűlés által két évre választott tagból áll.

(2) Az OSZB tagjai nem tölthetnek be a Párton belül más országos tisztséget, az Országos

Választmányi tagság kivételével.

(3) Az OSZB első ülésén fogadja el saját működési szabályzatát, amelyet az Országos

Választmány hagy jóvá.

53. cikkely

Az OSZB az Országos Küldöttgyűlésnek tesz jelentést.

54. cikkely

Az OSZB megállapításai alapján, hatáskörétől függően szankciókat javasol a különböző szintű

vezető testületeknek.

55. cikkely

Az OSZB évente egyszer egy nyilvános gyűlés keretén belül bemutatja a Néppárt pénzügyi

helyzetét.

XIV. A Néppárt vagyona és bevételei

56. cikkely

A Néppárt támogatási forrásai a következők:

(a) a párttagok tagdíjai;

(b) adományok, hagyatékok és egyéb kedvezmények;

(d) állami támogatásból származó támogatások.

57. cikkely

(1) A tagdíjakat a Néppárt központi nyilvántartásában megjelenő személyektől való bevétel képezi.

Erdélyi Magyar Néppárt Alapszabály

(2) A tagdíj összegét az Országos Elnökség határozza meg.

(3) A tagdíj kifizetésének bizonylatát a belső rendszabály alapján egy nyugta kiadása és a

kifizetés nyilvántartásba való bevezetése jelenti.

58. cikkely

Az adományokat a törvény előírásait betartott, egyénektől vagy jogi személyektől kapott

pénzösszegek, vagy javak és szolgáltatások képezik.

59. cikkely

(1) A Néppárt vagyonát, minden a törvény értelmében szerzett ingó és ingóság képezi.

(2) A tulajdon kezelése, használata, bérbe adása, átadása, valamint minden a hozzájuk köthető

más művelet az Elnökség beleegyezésével és a Néppárt Szervezeti és Működési Szabályzata

szerint történik.

XV. Átmeneti és záró rendelkezések

60. cikkely

A hatóságokkal és másokkal kapcsolatban jogi szempontból a Pártot az Elnök képviseli, illetve

adott esetben egy általa megbízott, vagy az Országos Elnökség által kinevezett személy.

61. cikkely

A Néppárt Szervezeti és Működési Szabályzatát, a jelen Alapszabály által nem érintett

működési módozatokat, valamint más speciális szabályokat az Országos Választmány fogad

el az Elnök javaslatára.

62. cikkely

Egy más párttal való fúzió esetén, a vezetői testületek létrehozása egy közös megegyezésen

alapuló protokoll alapján történik, amely szerves része lesz a jelen Alapszabálynak.

63. cikkely

A párt megszűnik, amennyiben:

(a) feloszlatja sajátmagát, az Országos Küldöttgyűlés tagjainak többségi támogatása alapján;

(b) feloszlatják, az Alkotmánybíróság ítélete alapján;

(d) átszervezik, a törvény értelmében.

64. cikkely

Jelen Alapszabály a Néppárt végső bírósági határozaton alapján történő a Politikai pártok

regiszterébe való bejegyzésével lép érvénybe.

Toró Tiberiu (aláírás)

Gergely Balázs (aláírás)

Papp Előd (aláírás)

Zatykó Gyula (aláírás)

Alapszabály Erdélyi Magyar Néppárt

Az Erdélyi Magyar Néppárt

Szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ)

Az SZMSZ a tagságról, a helyi, megyei és országos szervezetek belső működéséről, illetve a

döntési kompetenciákról szól.

Az Erdélyi Magyar Néppárt

Az Erdélyi Magyar Néppárt (Partidul Popular Maghiar din Transilvania), – rövidítve magyarul

Néppárt, románul EMNP-PPMT – 2011. szeptember 15-én, a Bukaresti Törvényszék 938R

számú határozatával nyert jogi személyiséget. Székhelye Kolozsvár, Főtér (Piata Unirii) 14/20,

a pártok nyilvántartási jegyzékében a 32654/3/2011 számon szerepel.

A Néppárt jelképe és egyben választási jele a – szemből nézve – háromnegyed részt zöld, jobb

felső negyedében vörös színű kör közepén lévő nyolcágú fehér csillag.

1. A Néppárt értékei, céljai és eszközei

1.1 A Néppárt értékrendi meghatározását, a jogállam melletti demokratikus elkötelezettségét,

valamint alapvető céljait és politikai eszközeit a Néppárt politikai keretprogramja tartalmazza.

1.2 A Néppárt értékeinek és elveinek gyakorlatba ültetését a választási programok, a

nyilatkozatok, a kiáltványok, a határozatok és egyéb, a Néppárt által elfogadott programatikus

dokumentumai mutatják be és magyarázzák.

1.3 A Néppárt vezető testületei e dokumentumokban foglaltak megvalósítása érdekében

kötelesek részvételt biztosítani a Néppárt minden tagjának és támogatójának az érvényben

lévő törvények és jogszabályok, valamint a demokrácia elveinek tiszteletben tartásával.

1.4 A Néppárt vezető testületei folyamatos párbeszédet folytatnak az állampolgárokkal,

állandó törekvésük őket a demokratikus közéleti részvételre buzdítani, továbbá a Néppárt

taglétszámát és szimpatizánsainak táborát növelni.

2. A Néppárt tagsága

A tagság feltételei

2.1 A Néppárt tagja lehet bármely román vagy Európai Unió országából származó és

romániai lakóhellyel rendelkező állampolgár, aki szavazati joggal rendelkezik, és aki az alábbi

feltételeknek egyszerre felel meg:

(a) elfogadja a Néppárt elveit és értékeit, és ezek érvényesítésében cselekvő szerepet

vállal;

(b) ismeri és tiszteletben tartja a Néppárt Alapszabályát, Szervezeti és működési

szabályzatát, politikai keretprogramját és egyéb dokumentumait, valamint az ezek

alapján elfogadott és az alapokmányok rendelkezéseinek alkalmazása érdekében

hozott határozatokat;

Néppárt célkitűzéseinek eléréséhez hozzájárulhat.

2.2 Nem lehet a Néppárt tagja:

(a) aki együttműködött a román politikai rendőrséggel (Szekuritátéval);

Erdélyi Magyar Néppárt Szervezeti és működési szabályzat

(b) aki a Román Kommunista Párt apparátusában töltött be fizetett politikai tisztséget;

(d) akit végleges bírói határozattal eltiltottak politikai vagy állampolgári jogainak

gyakorlásától.

A tagság megszerzése

2.3 A néppárti tagságot a jelentkező írásbeli tagfelvételi kérelem, személyi adatlap valamint

egy nyilatkozat kitöltése alapján nyeri el, amelyben saját felelősségére kijelenti, hogy a tagsági

feltételeknek megfelel.

2.4 Nevezett dokumentumokat a jelentkező, saját választása szerint lakóhelyéhez, tartózkodási

helyéhez vagy munkahelyéhez tartozó helyi szervezet székhelyén nyújtja be.

2.5. Helyi szervezet hiánya esetén a jelentkező az iratokat a legközelebbi helyi szervezethez

nyújthatja be.

2.6 A tartósan külföldön élő és ott lakhellyel rendelkező román állampolgárok igény szerint

bármely helyi szervezetnek tagjai lehetnek.

2.7 a. A felvételi kérelemnek tartalmaznia kell két teljes jogú tag ajánlását. A tagfelvételről

első fokon az illetékes helyi szervezet elnöksége dönt, amelyet a tagfelvételi kérelmen a

helyi szervezet elnökének aláírása hitelesít. A tagfelvétel az illetékes megyei elnök, vagy

annak megválasztása előtt a régió koordinálásával megbízott országos elnökségi tag

ellenjegyzésével válik véglegessé.

b. Amennyiben alapítóként egy megalakítás előtt álló helyi szervezetnek kíván tagja lenni,

akkor: – felvételi kérelemnek tartalmaznia kell az illetékes megyei elnök (megválasztása

előtt a területi megbízott) és a régióért felelős országos elnökségi tag támogató

aláírását és – részt kell vennie a helyi szervezet alakuló ülésén.

2.8 A tagok tagsági kártyát kapnak.

2.9 A Néppárt tagjainak névsorát, valamint a tagok személyi adatait országos szinten a

Néppárt központi nyilvántartó hivatala tartalmazza.

2.10 A Néppártba esetlegesen beolvadó pártok tagjai egyéni csatlakozási kérelem alapján

nyerik el néppárti tagságukat.

A tagság viszony megszűnése

2.11 A néppárti tagság kilépés, törlés vagy kizárás esetén szűnik meg.

2.12 A kilépés az írásban benyújtott kérvény alapján és napján lép érvénybe, az adott személy

szabad akaratának megnyilvánulásaként; az írásos kilépést ahhoz a helyi szervezethez kell

benyújtani, amelynek az illető tagja.

2.13 A törlést az alábbi esetekben alkalmazza a a Néppárt központi nyilvántartó hivatala:

(a) a tagsági díj több mint egy éven keresztüli fizetésének elmulasztása;

(b) más pártba való belépés;

közéleti tisztség elnyerése esetén;

(d) a tag halála;

(e) jogerős bűnügyi ítélet, amelyet Románia vagy bármely más demokratikus állam

területén szándékosan elkövetett bűntény esetén hoztak;

(f ) a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsa az érvényben lévő jogszabályok

alapján megállapította, hogy az illető személy együttműködött a Szekuritatéval;

Szervezeti és működési szabályzat Erdélyi Magyar Néppárt

(g) végleges és visszavonhatatlan bírósági határozat tiltja el politikai és állampolgári

jogainak gyakorlásától.

2.14 A tagság elvesztése a 2.13 bekezdés e-f-g pontokban felsoroltak miatt egyik fellebbviteli

szervnél sem fellebbezhető meg.

2.15 A kizárás jelen SZMSZ szankciókkal foglalkozó előírásai szerint történik.

A tagok jogai

2.16 A Néppárt bármely tagja

(a) a Néppárt belső fórumain szabadon nyilváníthat véleményt a Néppárt politikai

döntései, vezető testületeinek valamint a Néppártot képviselő, bármely kinevezett

vagy választott vezető tisztségeket betöltő személy tevékenysége kapcsán;

(b) a Néppárton kívüli nyilvánosságban szabadon nyilváníthat véleményt,

amennyiben kijelentései nem mondanak ellent a Néppárt politikai értékeinek,

elveinek, Programjának és az Alapszabályának, valamint a Néppárt vezető

testületei által hozott döntéseknek.

a Néppártot közintézményekben képviselő személyek tevékenységéről, valamint

minden más fontos, és releváns információról, amely a Néppárt birtokába kerül;

(d) választhat és választható a Néppárt vezető tisztségeibe, vagy Néppárton kívüli

tisztségekbe, melyeket választások útján vagy a Néppárt politikai segítségével

történő kinevezések útján szerezhető meg a jogszabályoknak megfelelően, a

versenyképesség és a szakszerűség, valamint jelen szabályzat előírásai alapján;

A választhatóság szükséges feltétele a tagsági díj, valamint az illetékes testületek

által meghatározott hozzájárulások hátralék nélkül kifizetése;

(e) részt vehet a Néppárt által szervezett képzési programokon;

(f ) védheti magát és védelemben részesül mind a Néppárt belső fórumain, mind

azon kívül, minden gyanúsítás, illetve igazságtalan és megalapozatlan vád ellen a

Néppárt szabályzatainak megfelelően;

(g) saját politikai kezdeményezésekkel élhet a Néppárton belül;

(h) meghatározott feltételek mellett felfüggesztheti tagságát;

(i) azonnali hatállyal kiléphet a Néppártból.

A tagok kötelezettségei

2.17 A Néppárt bármely tagja

(a) tiszteletben tartja az ország Alkotmányát és törvényeit, a Néppárt Alapszabályát,

szabályait és határozatait;

(b) támogatja és megvédi a Néppárt politikai döntéseit, amelyeket a keretprogram,

a választási programok, kormányzati részvétel esetében a kormányprogram,

továbbá a Néppárt illetékes testületei által elfogadott nyilatkozatok, kiáltványok,

határozatok és egyéb dokumentumok tartalmaznak;

hozott döntéseket és határozatokat;

(d) lehetőségei szerint aktívan részt vesz a Néppárt minden tevékenységében;

(e) a Néppárt rendelkezésére bocsájtja szakmai és/vagy más jellegű ismereteit, megosztja

a birtokában lévő, a Néppárt politikai tevékenységét segítő információkat;

Erdélyi Magyar Néppárt Szervezeti és működési szabályzat

(f) a Néppárt politikai támogatásával elnyert bármilyen tisztségben törekszik a Néppárt

programja és közpolitikái gyakorlatba ültetésére;

(g) kifizeti a Néppárt illetékes testületei által megállapított tagsági díjat, valamint az

egyéb tisztségviselői hozzájárulást;

(h) nem vesz részt olyan tevékenységekben, amelyek a Néppárt érdekeivel ellentétben

állnak, és nem nyilvánul meg a Néppárt döntéseivel ellentétesen;

(i) tiszteletben tartja a Néppárt Alapszabálya és egyéb szabályzataiban feltüntetett

kötelezettségeket;

(j) feddhetetlen közéleti magatartást tanúsít;

(k) fenntartja és támogatja a párbeszédet lakókörnyezete és tevékenységi környezete

közösségeivel;

(l) támogatja a Néppárt illetékes testületei által megnevezett jelölteket közösségi –

választott vagy kinevezett – tisztség elnyerésében.

3. Fegyelmi szankciók és alkalmazandó eljárások

3.1 A Néppárt azon tagjai ellen, akik nem tartják tiszteletben az ország törvényeit, az

Alapszabályt, a politikai keretprogramot, szabályzatokat vagy a Párt egyéb dokumentumait,

valamint azon tagok esetében, akik politikai inaktivitással, negatív viselkedéssel,

nyilatkozatokkal vagy tevékenységekkel a Néppártnak kárt okoznak, az ügy súlyosságától

függően, a következő szankciók alkalmazhatók:

(a) figyelmeztetés;

(b) megrovás;

meghatározott időre;

(d) a tagság felfüggesztése – előzetes letartóztatás esetében a ezt a törvény szerint

alkalmazzák;

(e) a Néppárt struktúráiban betöltött tisztségből való leváltás;

(f ) visszahívás vagy a politikai támogatás megvonása a Néppárt segítségével elnyert

tisztségektől;

(g) kizárás.

3.2 Egy tag kizárását a Néppárt illetékes testületei dönthetik el kizárólag az alábbi esetekben:

(a) súlyosan és többször megszegte az Alapszabály előírásait, ezáltal megsértve a

Néppárt politikai keretprogramjában meghatározott értékeket és elveket;

(b) megszegte a Néppárt vezető testületeinek döntéseit, és ezzel jelentős kárt okozott

fontos politikai célok elérésében.

3.3 Azon tagok elleni szankciókról, akik nem töltenek be a Néppárton belül vagy azon kívül

választott vagy kinevezett tisztségeket, a helyi szervezet elnöksége dönt az elnökségi tagok

többségi szavazatával.

3.4 Azon tagok elleni szankciókról, akik helyi szinten töltenek be a Néppárton belül vagy

azon kívül választott vagy kinevezett tisztségeket, a megyei szervezet elnöksége dönt az

elnökségi tagok többségi szavazatával.

3.5 Azon tagok elleni szankciókról, akik megyei szinten töltenek be a Néppárton belül vagy

azon kívül, választott vagy kinevezett tisztségeket, az Országos Elnökség dönt az elnökségi

tagok többségi szavazatával.

Szervezeti és működési szabályzat Erdélyi Magyar Néppárt

3.6 A szankcióról és annak mértékéről szóló határozatot annak meghozatalától számított

legtöbb 5 munkanapon belül írásban közlik az érintettel.

3.7 Az országos tisztséget nem viselő szankcionált tagok fellebbezési hatósága az illetékes

megyei szabályzatfelügyelő és etikai bizottság (MSZEB).

3.8 A MSZEB a fellebbezés kézhez vételétől számított legtöbb 10 napon belül hoz döntést,

határozatát legtöbb 30 napon belül köteles az érintettnek kiközölni.

3.9 A MEB döntése ellen fellebbezni az Országos Szabályzatfelügyelő és Etikai Bizottság

(OSZEB) lehet, a határozat kézhez vételétől számított legtöbb 10 napon belül. A fellebbezésről,

annak kézbevételétől számítva az OSZEB 10 napon belül hoz döntést, határozatát legtöbb 30

napon belül írásban közli az érintettel, mely határozat végleges.

3.10 Azon Néppárti tagok elleni szankciókról, akik országos szinten töltenek be tisztségeket,

az Országos Elnökség dönt az elnökségi tagok többségi szavazatával, a határozatot legtöbb 5

munkanapon belül kell a írásban közölni az érintettel.

3.11 Az országos tisztséget betöltők szankcionálása ellen a fellebbezési hatóság az OSZEB,

amely a határozat kézhez vételétől számított legtöbb 10 napon belül köteles döntést hozni,

és azt az adott egyénnel írásban közölni, a bejelentéstől számított legtöbb 30 napon belül. Az

OSZEB döntése végleges.

3.12 Az Országos Elnökség valamely tagjának felmentése vagy kizárása esetén, 60 napon

belül össze kell hívni az Országos Küldöttgyűlés rendkívüli ülését.

4. A Néppárt szimpatizánsai

A Néppárt szimpatizánsai azok a személyek, akik elfogadják a Néppárt programját és

célkitűzéseit, de nem nyújtanak be tagfelvételi kérelmet.

5. A Néppárt szervezési elvei és szintjei

5.1 A Néppárt az ország érvényes területi-közigazgatási rendszere szerint szerveződik.

5.2 A Néppárt belső felépítésében a következő szervezési szintek léteznek:

(a) helyi szint: községek, városok, megyei jogú városok

(b) területi szint: megyék, valamint Bukarest;

5.3 Területi és országos szinten kötelező módon létezik egy vezető döntéshozó testület, amely

legalább félévente ülésezik (választmány), és egy operatív vezető és végrehajtó testület

(elnökség), amely legalább havonta ülésezik.

5.4 A párt belső tevékenysége az alábbi általános elvekre alapul:

(a) lelkiismereti- és szólásszabadság a Néppárt szervezetén belül, valamint azon

kívül is, amennyiben az adott megnyilvánulások nem ütköznek a Néppárt vezető

testületei által hozott döntésekkel;

(b) belső demokrácia – minden döntést és határozatot a szabadon kinyilvánított

szavazatok alapján hoznak meg; a személyekre vonatkozó határozatokat és

döntéseket minden szinten titkos szavazással hozzák meg;

(d) a Néppárt egysége;

(e) a tagok fegyelmezettsége, felelősségérzete és határozottsága az Alapszabály,

szabályzatok. a politikai keretprogram és a vezető testületek egyéb döntési

tiszteletben tartásában és alkalmazásában;

Erdélyi Magyar Néppárt Szervezeti és működési szabályzat

(f ) integritás és átláthatóság a tagság toborzása, kiválasztása és támogatása során,

valamint a döntéshozó folyamatokban;

(g) a szabad véleményalkotás és vita lehetőségének biztosítása a döntéshozatalban,

szervezett keretek között;

(h) bármely tag legtöbb két választott tisztséget tölthet be a Néppárt vezető

testületeiben, különböző szinteken.

6. A Néppárt területi elv szerinti szervezetei, testületei és működésük

A helyi szervezet

6.1 A Néppárt azonos helyi közigazgatási egységben – községben, városban, megyei jogú

városban – lakó vagy dolgozó tagjai helyi szervezetet hozhatnak létre, amelynek a legfőbb

döntéshozó testülete a tagok összességéből álló közgyűlés. A helyi szervezet alakuló

közgyűlését a néppárt megyei elnöke, illetve ha ez a tisztség még nincs betöltve, megyei/

területi megbízottja hívja össze.

6.2 A helyi szervezet akkor hozható létre, ha az adott helységben lakó vagy dolgozó tagok

száma eléri a 7 (hét) főt.

6.3 A helyi szervezet közgyűlésének hatásköre:

(a) megválasztja a helyi szervezet elnökét és elnökségének tagjait;

(b) megjelöli a helyi szervezet székhelyét;

küldöttgyűlésbe;

(d) a Néppártot érintő kérdésekben – az Alapszabály és a párt programjának megfelelő

módon – önálló álláspontot alakíthat ki, javaslatokat tehet a Néppárt testületeinek,

illetve szervezeteinek;

(e) cselekvően és támogatólag részt vesz a Néppárt országos és önkormányzati

választási kampányában;

(f) dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az Alapszabály és a Szervezeti és működési

szabályzat a hatáskörébe utal;

(g) évente legalább két ülést tart.

6.4 A helyi szervezet közgyűlésének összehívási rendje:

(a) rendes ülésére évente kétszer, rendkívüli ülésre szükség szerint kerül sor;

(b) az ülést a helyi szervezet elnöke, az elnökség döntése alapján hívja össze írásban,

az ülést megelőzően minimum 7 nappal, az ülés tárgysorozatának feltüntetésével;

elnökséghez írásban benyújtva a tárgysorozat megjelölésével, amelyet az

elnökség nem tagadhat meg;

(d) az ülés összehívásáról az ülést megelőzően minimum 7 nappal kötelezően értesíteni

kell a megyei szervezet elnökét.

6.5 A helyi közgyűlés ülés határozatképessége:

(a) Az ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok összlétszáma függvényében az

alábbi arány jelen van, s jelenlétét a jelenléti íven aláírásával igazolja:

- 7-50 tag között 50%,

- 51-100 tag között 30%,

-100 tag fölött 20%.

(b) A határozatképességet az elnök köteles megállapítani az ülés megnyitásakor.

Szervezeti és működési szabályzat Erdélyi Magyar Néppárt

6.6 Jegyzőkönyvvezetés:

(a) Az ülésekről kötelező módon jegyzőkönyv készül.

(b) A jegyzőkönyvvezető személyéről a jelenlévők döntenek.

(d) A jegyzőkönyveket bármely tag megtekintheti a helyi szervezet irodájában.

(e) A jegyzőkönyvekről másolat csak az elnökség engedélyével készíthető.

(f ) Az ülés jegyzőkönyvét 15 napon belül meg kell küldeni a megyei elnöknek, valamint

a Néppárt központi nyilvántartó hivatalának.

6.7 Az ülés vezetése:

(a) Az ülést az elnök, távolléte esetén az elnök által megbízott elnökségi tag vezeti.

(b) Az elnök köteles minden tagnak, illetve tanácskozási joggal rendelkező személynek

szót adni, illetve esetenként a tárgyszerűség betartására és a megállapított időbeli

korlátokra figyelmeztetni.

- ügyrendi kérdésről van szó;

- a tárgyban valamely személy határozathozatal után kíván szólni;

- az elnökség döntése alapján, amennyiben a hozzászólás akadályozza az ülés

folytatását (ez esetben szünetet kell elrendelni,és azonnali elnökségi ülést kell tartani).

6.8 Határozathozatal:

(a) Döntési, személyi javaslatot bármely tag tehet.

(b) Amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik, a közgyűlés (esetenként

választmány) a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza. Egyszerű

szótöbbség áll elő, ha a határozatképességre figyelemmel a szavazás tárgyául

szolgáló javaslatra az azt ellenző („nem”) szavazatoknál legalább eggyel több

támogató („igen”) szavazat érkezik. A tartózkodó szavazatok számát csak a

határozatképesség megállapítása szempontjából kell számításba venni.

- ha tartózkodó szavazat is volt, a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni,

- ha tartózkodó szavazat nem volt, az ülésen elnöklő szavazata dönt.

(d) Ha a javaslat nem kapja meg a szükséges szavazatot, akkor elutasítottnak minősül.

Ebben az esetben – indítvány esetén – a helyi elnökség vita nélkül dönt, hogy

kívánja-e a javaslatot valamely időpontban újra napirendre tűzni. Az indítványnak

tartalmaznia kell a tárgyalás időpontjára vonatkozó javaslatot is. Elutasítás esetén

további indítványtétel nem lehetséges.

(e) A helyi szervezet határozatait általában nyílt szavazással hozza meg, de dönthetnek

esetenként titkos szavazáshozatalról is;

(f ) személyi kérdésekben kötelező módon titkos szavazást kell tartani.

6.9 Titkos szavazásnál legalább háromtagú szavazatszámláló bizottságot kell választani.

(a) A bizottság saját tagjai közül elnököt választ.

(b) A szavazatszámlálásról jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság minden tagja

aláírásával hitelesít. Ez a jegyzőkönyv az ülés jegyzőkönyvéhez mellékelendő.

A szavazócédulák titkosságáért és megőrzésükért a számlálóbizottság elnöke

felel, aki megőrzi ezeket mindaddig, amíg át nem adja ezeket a megyei

szabályzatfelügyelő és etikai bizottság elnökének.

Erdélyi Magyar Néppárt Szervezeti és működési szabályzat

- ismerteti a szavazás szabályait,

- gondoskodik a szavazás titkosságáról,

- ellenőrzi a szavazólapokat,

- megszámolja a szavazatokat,

- ismerteti a szavazás eredményét.

6.10 A helyi szervezet határozatainak nyilvántartása és kezelése:

(a) a határozatokat írásban rögzítik, sorszámmal ellátva megőrzik a helyi szervezet

irodájában, a másolatot pedig megküldik a megyei szervezet elnökének és

Néppárt központi nyilvántartó hivatalának.

(b) A határozatok számozása naptári évente kezdődik, a megjelölés tartalmazza az

évet, és zárójelben a hónap, nap megjelölést is.

elvégzésének határidejét, valamint a sajtó és a nyilvánosság tájékoztathatóságát.

(d) A határozatokat a tagok a helyi szervezet irodájában megtekinthetik.

(e) A határozatok megfelelő kezeléséről a helyi szervezet elnöke gondoskodik.

6.11 Azon szervezetek esetében, melyek 200-nál több taggal rendelkeznek, a megyei

szervezet elnökségének döntése alapján, képviseleti alapon helyi küldöttgyűlést hozhatnak

létre, mely helyettesíti a helyi szervezet közgyűlését, azonos jogokkal és kötelezettségekkel.

A helyi szervezet megszűnése

6.12 A helyi szervezet jogilag megszűntnek tekinthető, ha

(a) tagjainak létszáma 7 alá csökken, vagy

(b) a megyei szervezet elnöksége megállapítja, hogy egy fél év alatt a helyi szervezet

semmilyen tevékenységet nem fejtett ki.

6.13 A helyi szervezet a megyei etikai bizottság (MEB) határozata alapján is megszüntethető,

amennyiben a MEB határozatban az alábbiak valamelyikét állapítja meg:

(a) a helyi szervezet nem tartja tiszteletben az ország törvényeit;

(b) súlyosan és több alkalommal megszegte a Néppárt Alapszabályát és belső

szabályzatait;

hírnevének.

6.14 A megyei elnökség illetve a MEB feloszlatási döntése ellen a helyi szervezet elnöksége,

az Országos Elnökséghez, illetve az OEB-hoz lehet fellebbezhet, az egyéni szankciók esetében

megállapított időkorlátok között.

A helyi szervezet elnöksége

6.15 A helyi szervezet elnöksége a páratlan számú tagok szabályát követve legalább öt tagból

áll, kötelező választott tisztségek: elnök, alelnök.

6.16 A helyi szervezet elnöksége szükség szerint, de legalább havonta ülésezik.

6.17 A helyi szervezet elnökségének feladatai és hatásköre:

(a) előkészíti a helyi szervezet közgyűlésének (esetenként választmányának) üléseit,

gondoskodik azok lebonyolításáról;

(b) képviseli a helyi szervezetet;

képviselőinek, kormányzati tagjainak, illetve tájékoztatást kérhet tevékenységükről;

Szervezeti és működési szabályzat Erdélyi Magyar Néppárt

(d) felel a helyi szervezet törvényes, alapszabályszerű működéséért;

(e) tájékoztatja a helyi szervezet közgyűlését, a megyei elnökséget és az Országos

Elnökséget a helyi szervezet tevékenységéről;

(f ) eljár mindazokban az ügyekben, amelyet az Alapszabály és a szervezeti és működési

szabályzat a hatáskörébe utal.

A helyi szervezet elnöke

6.18 A helyi szervezet elnöke:

(a) képviseli, vezeti és szervezi a helyi szervezetet;

(b) előkészíti és összehívja az elnökség üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról;

(esetenként választmányát);

(d) a helyi szervezet küldöttjeként részt vesz a megyei küldöttgyűlés, illetve a megyei

választmány munkájában;

(e) eljár mindazon ügyekben, amelyeket az Alapszabály és a párt Szervezeti és működési

szabályzata alapján a helyi szervezet vagy annak elnöksége a hatáskörébe utal.

A megyei szervezet

6.19 Megyei szinten egy szervezet hozható létre, amely az adott megye területén lévő helyi

szervezetekből alakul.

6.20 A megyei szervezet testületei a megyei küldöttgyűlés, a megyei választmány és a megyei

elnökség.

A megyei küldöttgyűlés

6.21 A megyei szervezet legfőbb döntéshozó testülete a megyei küldöttgyűlés, amely

szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik.

6.22 A megyei küldöttgyűlésen szavazati joggal részt vesznek hivatalból a helyi szervezetek

elnökei, a megyei elnökség tagjai, továbbá az országos elnökség által megállapított

reprezentációs elvek alapján, a megyei elnökség által megszabott keretszámok szerint a helyi

szervezetek által delegált küldöttek.

6.23 A megyei szervezet küldöttgyűlésének hatásköre és feladatai:

(a) megválasztja a megyei elnököt és a megyei elnökséget;

(b) meghallgatja, megvitatja és elfogadja vagy elutasítja a megyei elnökség beszámolóját;

Néppárt Országos Küldöttgyűlésébe;

(d) a Néppártot érintő kérdésekben – az Alapszabálynak és a keretprogramnak

megfelelő módon – önálló álláspontot alakíthat ki, illetve javaslatokat fogalmazhat

meg a párt testületeinek, illetve helyi szervezeteinek;

(e) cselekvően részt vesz a Néppárt országos és önkormányzati választási kampányában;

(f) dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az Alapszabály és a Szervezeti és működési

szabályzat a hatáskörébe utal;

(g) megválasztja megyei etikai bizottságot.

6.24 A megyei küldöttgyűlés összehívása:

(a) Az ülést a megyei szervezet elnöke az elnökség döntése alapján hívja össze írásban,

az ülést megelőzően legalább 15 nappal, a tárgysorozat feltüntetésével.

Erdélyi Magyar Néppárt Szervezeti és működési szabályzat

(b) Az ülés összehívását a helyi szervezetek egyharmada, vagy a megyei szervezet

tagságának legkevesebb 20%-a is kezdeményezheti a megyei elnökséghez

írásban benyújtott kérés alapján, a napirend megjelölésével, amelyet a megyei

elnökség nem tagadhat meg.

15 nappal – az Országos Elnökséget.

6.25 Az ülés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek legalább a fele jelen van és azt a

jelenléti íven aláírásával igazolja.

6.26 Az ülésvezetés, az ügyrend és a határozathozatal jelen szabályzat helyi szervezeteknél

meghatározott módszertanának megyei szintű analógiája szerint zajlik.

A megyei választmány

6.27 Két megyei küldöttgyűlés ülése között a megyei szervezet legfőbb döntéshozó testülete a

megyei választmány, amely a helyi szervezetek elnökeiből, valamint a megyei küldöttgyűlés

által megállapított elvek és sarokszámok szerint a helyi szervezetek által javasolt és a megyei

küldöttgyűlés által megválasztott tagokból áll.

6.28 A megyei választmány szükség szerint, de évente legkevesebb kétszer ülésezik, tagjai

többségének jelenlétében határozatképes.

6.29 A megyei választmány hatásköre:

(a) határozatok elfogadása a Néppárt megyei működésére vonatkozóan;

(b) a megyei szervezet költségvetésének elfogadása;

(d) a Néppárt határozatainak megyei szintű végrehajtására vonatkozó döntések

meghozatala;

(e) javaslattétel a parlamenti képviselők, a szenátorok és a megyei önkormányzati

tisztségviselők személyére, a Néppárt által elfogadott jelölési szabályzat keretei

között;

(f) az általa választott vagy kinevezett személyek és testületek beszámoltatása,

jelentéseik meghallgatása, elfogadása, vagy elutasítása, illetve az esetleges

szankciókról szóló javaslatok elfogadása;

(g) egyéb feladat- és hatáskörök, amelyeket a megyei küldöttgyűlés ruházott át rá.

6.30 Az ülésvezetés, az ügyrend és a határozathozatal jelen szabályzat helyi szervezeteknél

meghatározott módszertanának megyei szintű analógiája szerint zajlik.

A megyei elnökség

6.31 A megyei szervezet operatív döntéshozó és végrehajtó testülete a megyei elnökség,

amely a páratlan számú tagok szabályát követve legalább öt tagú.

(a) a megyei elnökség kötelezően választott tisztségei: elnök, legalább egy alelnök és jegyző;

(b) a megyei elnökség összetételénél kötelezően figyelembe kell venni a megyén

belüli regionális reprezentativitást;

elnökség összetételében.

6.32 A megyei elnökség szükség szerint, de legalább havonta ülésezik és tagjainak két

harmada jelenlétében határozatképes.

6.33 A megyei szervezet elnökségének feladata és hatásköre:

Szervezeti és működési szabályzat Erdélyi Magyar Néppárt

(a) előkészíti a megyei szervezet döntéshozó testületeinek (küldöttgyűlés, választmány)

üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról;

(b) képviseli a megyei szervezetet;

képviselőinek, kormányzati tagjainak, valamint helyi szervezetének, illetve

tájékoztatást kérhet tevékenységükről;

(d) felel a megyei szervezet törvényes, alapszabályszerű működéséért;

(e) tájékoztatja a megyei küldöttgyűlést, a megyei választmányt és az Országos

Elnökséget a megyei szervezet tevékenységéről;

(f ) eljár mindazokban az ügyekben, amelyet az Alapszabály és a szervezeti és működési

szabályzat a hatáskörébe utal.

6.34 A megyei szervezet elnöksége egyben a választmány elnökségét is ellátja.

A megyei elnök

6.35 A megyei elnök hatásköre:

(a) a megyei elnökség döntése alapján összehívja a megyei küldöttgyűlést, a megyei

választmányt és a megyei elnökséget, ellenőrzi ennek előkészítését és felügyeli

lebonyolítását;

(b) szervezi és vezeti a megyei elnökség munkáját;

(d) javasolhatja a fegyelmi eljárások elindítását a megyei szervezet hatáskörébe eső

esetekben;

(f) alapszabályi és etikai problémák esetében a Néppárt illetékes testületeihez

fordulhat;

(g) dönthet minden olyan esetben, amely az Alapszabály, a Néppárt egyéb szabályzatai,

valamint az országos testületek maghatalmazása alapján hatáskörébe tartozik;

(h) hivatalból tagja az Országos Választmánynak.

A megyei szervezet megszűnése

6.36 A megyei szervezet az Országos Etikai Bizottság határozata alapján szüntethető meg,

amennyiben az OEB megállapítja, hogy a megyei szervezet:

(a) nem tartja tiszteletben az ország törvényeit;

(b) súlyosan és több alkalommal megszegi az Alapszabályt és/vagy a Néppárt belső

szabályzatait;

6.37 A határozat ellen a Néppárt Országos Küldöttgyűlésénél lehet fellebbezni, amelynek

felszámolásra vonatkozó döntése végleges; az Országos Küldöttgyűlés egyúttal dönt a

felszámolt szervezet újraalakításának módjáról.

Alárendeltségi viszonyok

6.38 A helyi szervezetek a megyei szervezeteknek vannak alárendelve.

6.39 A megyei szervezetek az Országos Választmánynak, ennek ülései között az pedig az

Országos Elnökségnek vannak alárendelve.

Erdélyi Magyar Néppárt Szervezeti és működési szabályzat

7. A Néppárt országos testületei

7.1 A Néppárt országos döntéshozó testületei az Országos Küldöttgyűlés, az Országos

Választmány és az Országos Elnökség.

Az Országos Küldöttgyűlés (OKGY)

7.2 Az Országos Küldöttgyűlés a Néppárt legfelső vezető és döntéshozó testülete.

Általános hatáskörök

7.3 Az Országos Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörei:

(a) a Néppárt általános politikai irányvonalának meghatározása;

(b) az Alapszabály és a politikai keretprogram elfogadása és módosítása;

7.4 A Országos Küldöttgyűlés programokat és jelentéseket vitat meg, továbbá döntést hoz

minden olyan kérdésben, amelyet a hatáskörébe von.

Összehívás és küldöttek

7.5 A Országos Küldöttgyűlés rendes ülésére kétévente kerül sor az Országos Elnökség

összehívása alapján.

7.6 A ülés előtt legkevesebb 60 nappal az Országos Elnökség meghatározza:

(a) az ülés helyét és időpontját;

(b) az ülés tárgysorozatát;

7.7 A Országos Küldöttgyűlés munkálataiban a jog szerinti küldöttek, illetve a megyei

szervezetek választott küldöttei vesznek részt. A választott küldöttek számának nagyobbnak

kell lennie a jog szerinti küldöttek számánál.

7.8 Jog szerinti küldöttek:

(a) az Országos Elnökség tagjai,

(b) a megyei szervezetek elnökei.

7.9 A választott küldötteket a megyei küldöttgyűléseken választják az Országos Elnökség által

meghatározott képviseleti szabály alapján.

Választások

7.10 Az Országos Küldöttgyűlés a küldöttek többségének jelenlétében határozatképes.

7.11 Az Országos Küldöttgyűlés a jelen lévő küldöttek titkos szavazatainak többsége alapján

választja meg:

(a) a Néppárt elnökét;

(b) a Néppárt alelnökeit;

(d) az Országos Ellenőrző Bizottság tagjait.

7.12 A Néppárt elnökének személyére a megyei szervezetek, az alelnökök személyére a

megyei szervezetek, vagy minimum 10 helyi szervezet tehet javaslatot, az OSZEB és OEB

tagjaira pedig a megyei szervezetek tehetnek javaslatot.

Rendkívüli Országos Küldöttgyűlés összehívása

7.13 Különleges helyzetekben össze lehet hívni az Országos Küldöttgyűlés rendkívüli ülését.

Szervezeti és működési szabályzat Erdélyi Magyar Néppárt

7.14 A rendkívüli ülést az Országos Elnökség határozata alapján hívják össze, az alábbiak

kérésére:

(a) a Néppárt elnöke,

(b) az Országos Elnökség tagjainak többsége,

7.15 A rendkívüli OKGY esetén az összehívására vonatkozó szabályokat az Országos Elnökség

felülbírálhatja. A rendkívüli ülés összehívásával és lebonyolításával kapcsolatos tartalmi és

szervezési szempontokat az Országos Elnökség azon ülésén határozzák meg, amely eldönti

a gyűlés összehívását.

Az Országos Választmány

7.16 Az Országos Választmány az Országos Küldöttgyűlés ülései közötti időszakban látja el a

Néppárt vezető és politikai döntéshozó szerepét.

7.17 Az Országos Választmány szükség szerint, de legalább félévente ülésezik.

7.18 Az Országos Választmány az Országos Elnökség tagjaiból, a megyei szervezetek

elnökeiből, a Néppárt szakmai testületeinek elnökeiből, szakmai és rétegszervezeteinek

küldötteiből, valamint választott a területi, taglétszám és választásokon elért eredmény

figyelembe vételével a megyei választmányok által megválasztott tagokból áll. A választott

tagok számát és leosztását az Országos Elnökség határozza meg.

7.19 Az Országos Választmány hatásköre:

(a) középtávú stratégiák, szakpolitikai irányelvek, törvényhozási prioritások

megvitatása és elfogadása;

(b) a Néppárt működésére és szervezésére vonatkozó alapszabály, vagy

programmódosítást nem igénylő döntések meghozatala;

Bizottság működési szabályzatának elfogadása;

(d) az európai parlamenti, a parlamenti képviselők és szenátorok, valamint az

önkormányzati képviselők jelölési módjának szabályozása;

(e) döntéshozatal a Néppárt esetleges kormányzati szerepvállalásáról, a Néppárt

nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásáról vagy az ezekkel kötött

partnerségről;

(f) évente, illetve a mandátum lejártakor a Néppárt esetleges kormányzati

tisztségviselői tevékenységének kiértékelése;

(g) évente, illetve a mandátum lejártakor a parlamenti csoportok beszámolójának

meghallgatása és értékelése;

(h) indokolt esetben a testületek és szervezetek újraszervezéséről szóló döntéshozatal;

(i) döntéshozatal bármely olyan kérdésben, amelyet az Országos Küldöttgyűlés a

hatáskörébe utal.

7.20 Az Országos Választmány egyszerű és minősített határozatokat hozhat.

7.21 Az Országos Választmány minősített határozatai:

(a) alapvető és hosszú távú, a Néppárt programjából levezetett stratégiai döntések;

(b) az Országos Választmány működési szabályzatának elfogadása, a megyei

szervezetek esetleges átalakítására, megszüntetésére, vagy újraalakítására

vonatkozó határozatok;

Erdélyi Magyar Néppárt Szervezeti és működési szabályzat

elfogadása a Néppárt Országos Elnökségének és Védnökének javaslatára.

7.22 Az egyszerű határozatokat az Országos Választmány a jelen levő tagok többségi

szavazatával, a minősített határozatokat pedig a jelen levő tagjai kétharmadának igenlő

szavazatával hozza.

7.23 A személyekre vonatkozó döntések mindig titkos szavazással történnek.

7.24 Határozati javaslatot az Országos Választmány bármely tagja tehet.

7.25 Az Országos Választmány tagjai döntéseiket személyes meggyőződésük vagy –

megbízatás esetén – a megbízó testület határozata alapján hozzák. Döntéseikért a megbízó

testület előtt felelősek.

7.26 A mandátum – idő előtt – lemondás, visszahívás, elhalálozás vagy összeférhetetlenség

következtében szűnik meg.

Országos Elnökség

7.27 Az Országos Elnökség a Néppárt operatív döntéshozó és végrehajtó szerve.

7.28 Az Országos Elnökség legalább 5 tagból, az országos elnökből és az országos alelnökökből

áll.

7.29 Az Országos Elnökség az alábbi hatáskörökkel rendelkezik:

(a) a Néppárt szaktestületeinek javaslatára ellenőrzi és jóváhagyja a Programban

végzett átalakításokat és aktualizálásokat és a Országos Választmány vagy,

esetenként, az Országos Küldöttgyűlés elé terjeszti;

(b) jóváhagyja az országos szintű választási politikára irányuló javaslatokat, az

önkormányzati, a parlamenti, az európai parlamenti és az államelnöki választások

alkalmával;

folyamatban;

(d) jóváhagyja a hatásköréhez tartozó szabályzatokat;

(e) dönt a hatáskörébe tartozó esetleges szankciókról, valamint javaslatot tesz a

Országos Küldöttgyűlés által választott, vezető tisztségeket betöltő személyek

esetleges szankcionálásáról;

(f ) rendes vagy rendkívüli ülésre hívja össze az Országos Küldöttgyűlést;

(g) módosíthatja az Országos Választmány összetételét azon politikai szervezetek

képviselőinek bevonásával, akikkel a Párt együttműködési, társulási és vagy

egybeolvadási egyezséget ír alá;

(h) javasolja az Országos Választmánynak a politikai és/vagy választási szövetségek

jóváhagyását vagy érvénytelenítését;

(i) dönt minden egyéb olyan felmerülő kérdésben, amely nem tartozik a Néppárt

országos döntéshozó testületeinek kizárólagos hatáskörébe, vagy amelyre külön

mandátumot kap.

A Néppárt országos elnöke

7.30 A Néppárt országos elnöke (a továbbiakban Elnök) képviseli a Néppártot a hatóságokkal

és egyéb politikai vagy közéleti féllel való kapcsolatokban.

7.31 Az Elnököt az Országos Küldöttgyűlés választja meg, titkos szavazás útján. Megbízatása

2 évig érvényes.

Szervezeti és működési szabályzat Erdélyi Magyar Néppárt

7.32 Az Elnök mandátumának megszűnése esetén 60 napon belül új elnököt kell választani.

7.33 Saját és az Országos Elnökség tevékenységéről, annak nevében a Országos Küldöttgyűlés

előtt és igény esetén az Országos Választmány előtt számol be.

7.34 Az Elnök megbízatása megszűnik, ha:

(a) lemond;

(b) az Országos Küldöttgyűlés többségi titkos szavazattal visszavonja tisztségéből;

(d) elhunyt.

7.35 A Néppárt elnöki tisztségébe a megyei szervezetek javasolhatnak jelölteket.

7.36 A jelöltnek kötelező módon politikai programot kell bemutatnia az Országos

Küldöttgyűlés előtt.

7.37 Az Elnök hatásköre:

(a) kidolgozza és jóváhagyás végett bemutatja az Országos Elnökségnek a Néppárt

Szervezési és működési szabályzatát;

(b) országos szinten szervezi, irányítja és összehangolja a Néppárt tevékenységét,

biztosítja és felügyeli a Néppárt központi hivatalának működését, és a központi

adminisztráció anyagi forrásainak kezelését;

(d) felügyeli és összhangba hozza a megyei szervezetek tevékenységeit;

(e) felügyeli és összhangba hozza a szaktestületek tevékenységeit;

(f) bemutatja az önkormányzati, a parlamenti, az európai parlamenti és az államelnöki

választások jelöltjeit;

(g) szükség esetén javaslatot tesz a Néppárt országos döntéshozó testületeinek a

Néppárt újraszervezésére.

8. A Néppárt tagozatai és egyéb szervezetei

8.1 A Néppárt a területi elv mellett egyéb szakmai és rétegszempontok szerint is létrehozhat

tagozatokat, vagy egyéb szervezeteket, amelyek a Néppárt tagjait és szimpatizánsait gyűjtik

össze adott kritériumok alapján.

8.2 Ezen tagozatok és egyéb szervezetek a Néppárt bizonyos programjainak és

tevékenységeinek megvalósítása és népszerűsítése céljából jönnek létre, amelyek a célzott

társadalmi kategóriákra jellemzőek, és amelyeket a Néppárt illetékes területi testületeivel

együttműködve valósítanak meg.

8.3 Ezen tagozatok és egyéb szervezetek tevékenységei alkalmazkodnak a Néppárt politikai

keretprogramjában meghatározott politikai irányvonalakhoz, valamint ahhoz az európai

politikához, amelyet az illetékes nemzetközi szervezetek támogatnak.

8.4 Ezen tagozatok és egyéb szervezetek létrehozását, valamint működési szabályzatukat az

Országos Elnökség javaslatára az Országos Választmány hagyja jóvá.

8.5 E szabályzatok előírásai nem tartalmazhatnak a Néppárt szabályzataival ellentétes

előírásokat.

8.6 A jóváhagyott szabályzatoknak megfelelően, ezek a tagozatok és egyéb szervezetek

minden szinten saját vezetőséget választhatnak, amelyek alá vannak rendelve az adott szint

elnökségének.

8.7 Ezen tagozatok és egyéb szervezetek által kidolgozott programokat és dokumentumokat

az Országos Elnökség javaslatára az Országos Választmány hagyja jóvá.

Erdélyi Magyar Néppárt Szervezeti és működési szabályzat

9. A Néppárt területi és országos etikai és ellenőrző testületei

9.1 A Néppárt szabályzati és etikai kérdésekben eljárni hivatott testületei megyei szinten a

megyei szabályzatfelügyelő és etikai bizottság, amelyet a megyei küldöttgyűlés, országos

szinten pedig az Országos Szabályzatfelügyelő és Etikai Bizottság, amelynek tagjait az

Országos Küldöttgyűlés választja meg.

9.2 A Néppárt szervezési és pénzügyi működését ellenőrizni hivatott testületei megyei szinten

a megyei ellenőrző bizottság, amelyet a megyei küldöttgyűlés, országos szinten pedig az

Országos Számvizsgáló Bizottság, amelynek tagjait az Országos Küldöttgyűlés választja meg.

9.3 Ezen testületek működési szabályzatát az Országos Választmány hagyja jóvá.

9.4 A területi és országos etikai és ellenőrző testületekben való tagság összeférhetetlen a

Néppárt egyéb vezető tisztségeivel.

10. Átmeneti és zárórendelkezések

10.1 A megyei választmány megalakulásáig az Országos Választmány választott tagjait a

megyei elnökség is delegálhatja.

10.2 A megyei választmány megalakulásáig terjedő átmeneti időszakban a megyei választmány

hatáskörében a megyei elnökség is eljárhat. Az Országos Választmány megalakulásáig terjedő

átmeneti időszakban az Országos Választmány hatáskörében az Országos Elnökség is eljárhat.

10.3 Abban a kezdeti, átmeneti időszakban, amíg nagyszámú helyi szervezet megalakulása

van folyamatban, az Országos Elnökség jóváhagyásával a megyei vezető testületek az

előírt alatti létszámmal is megalakulhatnak, majd ezen testületek kiegészíthetőek az előírt

létszámig.

10.4 Amennyiben nincs más törvényi előírás, a Néppárt szabályzatai által előírt

összeférhetetlenségeket legkésőbb a 2012-es év végéig kell feloldani.

10.5 Jelen Szervezeti és működési szabályzat az Országos Küldöttgyűlés általi elfogadáskor

azonnal életbe lép.

EMNP Alapszabály

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése